2015. április 4., szombat

Petíció az Európai Parlamenthez

A petíció benyújtói:
Kerékgyártó Katalin, Szilber Szilvia, Dr. Varga-Damm Andrea, Batiz Judit, Szarka Gábor, Pálosi Attila, Koczkáné Szűcs Zsuzsanna, Simonek Dénes Lászlóné
A petíció benyújtás jogcíme:
Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 227. cikke, illetve az Alapjogi Charta 44. cikke


Tárgy: 
Az Európai Unió pénzügyi fogyasztóvédelmi szabályai által védett jogok súlyos, tömeges sérelme Magyarországon a fiktív deviza alapú, tisztességtelen és ezáltal érvénytelen kikötéseket tartalmazó banki kölcsönszerződések hátrányos következményeinek törvényalkotási úton való teljes körű elhárításának elmaradása, illetve a közvetlenül több százezer, áttételesen több millió magyar állampolgárt érintő probléma uniós joggal ellentétes, fogyasztókat kiemelkedően hátrányosan érintő rendezése.
Összegzés: 
Magyarország Kormánya és magyarországi pénzintézetek lobbiszervezete, a Bankszövetség közötti megállapodást végrehajtó törvény (2014. évi LXXVII. törvény) sérti az Európai Unió fogyasztóvédelmi jogokat garantáló szabályait. Magyarország kormánya és az Országgyűlés elismerte, hogy a pénzintézetek nem vettek és nem adtak el devizát a deviza alapú hitel nevű szerződésekkel, forint kölcsönzése történt, a devizakölcsön állítása valótlan volt és csak banki profitérdekeket szolgált a törlesztés mértékének külföldi fizetőeszközhöz, a forint/deviza árfolyamhoz kötött megállapítása. A tisztességtelen szerződéseket korrigálni hivatott magyar törvény azonban mégis devizaadósságnak ismeri el az ilyen kölcsönök tartozásait.
Ezen tisztességtelen szerződési feltétel érvénytelen, a deviza nem került be a szerződésekbe, az adósságok devizaadósságként való elismerése a tisztességtelen kikötések szerinti árfolyamváltozás miatti pénzügyi előnyök bankoknál hagyása és fogyasztókra hárítása súlyosan sérti az uniós fogyasztóvédelmi irányelveket, a magyar polgári, pénzügyi és más törvényeket az adósok kárára és a jogsértő bankok javára. A szerződéseket jogosan, kezdettől fogva forintkölcsönként kell elszámolni.
Tényállás (1) 
Húsz éve a magyar bankrendszer kilencven százalékát külföldiek vették át. A bankkartell diktálta a saját maga szabályozását, nagyon megemelte a forint kamatlábát, így nem lehetett lakásépítést finanszírozni. A kormány kamattámogatást adott, de Magyarország 2004-es európai uniós csatlakozása miatt a csatlakozási megállapodás alapján ezt meg kellett szüntetni. A bankok azt állították, nincs elég forint, de van svájci frank, azt vegyék kölcsön az emberek, mert kisebb a kamata. 2006-2008 között erőszakos üzletpolitikával közel 1,2 millió deviza alapúnak nevezett kölcsönt adtak ki a fejlődésre éhes vállalkozásoknak, otthonra vágyó háztartásoknak. A szerződések 95 százalékát svájci frankban, 4 és 1 százalékát euróban, ill. jenben kötötték. Az ország az euró övezetbe készült, mégis svájci frankban kínálták a kölcsönt, mert a bankok az árfolyamkülönbözet előnyére spekuláltak.
(2) 
Svájci frankban, a világ tartalékvalutájában eladósodni veszélyes, különösen a magyar jövedelemből, mert az ilyen adósság forintban fizetve egyre nő hosszútávú tapasztalat szerint. A bankok maguk képezik a pénzpiacot, ők alakítják az árfolyamot. A deviza alapú kölcsönök propagálása idején, 2005-2008 között a forintot stabilizálták, de a megelőző húsz évben a svájci frank nyolcszorosan (800 %-kal) drágult, így az adósság jobban nő, mint ahogy a törlesztéssel csökken, miközben a havi részlet és a kamat is egyre több. Belátható, a forintban adott és fizetett, de a tartalékvalutában követelt kölcsön futamideje végén nagyobb lehet az adósság az eredetileg felvett összegnél, azaz az eladósodás végtelen, soha nem fizethető vissza.
Teljes petíció itt olvasható >

Kapcsolódó videó megtekintése itt > (bizottsági meghallgatás teljes, vágatlan felvétele)

Forrás: civilkontroll.com

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megosztom itt: